Könyvek csatája

Lesd meg a csatát, hogy megtudhasd a végén, melyik könyv 2014 legjobbja! - Könyvek csatája
Értesülni akarsz a legfrissebbekről a csatával kapcsolatban? Nézd a külön erre készített oldalt! - Könyvek csatája - Frissek

2014. május 10., szombat

Tahereh Mafi: Ne érints

Szerző: Tahereh Mafi
Kiadó: Gabo könyvkiadó
Kiadás éve: 2013
Fordította: Bozai Ágota
Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 287
Sorozat: Ne érints sorozat
A mű eredeti címe: Shatter Me
Fülszöveg:
Meg vagyok átkozva. Tehetségem van.
Szörnyeteg vagyok. Emberfeletti vagyok.
Érintésem halálos. Érintésem erő.
A fegyverük vagyok. Nem hagyom magam.

Senki sem tudja, miért végzetes Juliette érintése, de a Regeneráció kormányának tervei vannak vele. És terveik között szerepel, hogy fegyverként használják a lányt. 
De Juliette-nek is megvannak a maga tervei. 
Soha életében nem volt szabad, ám végre felfedezi magában az erőt, hogy visszavágjon. 

És megtalálja a jövőt az egyetlen fiúval, akiről azt hitte, örökre elvesztette.



1.


9336 óra tekt ek azóta, hogy legutóbb emberi lényt érintettem.
- Cellatársat Szobatársat kapsz - mondták nekem.
- Reméljük, hogy itt rohadsz el. A jó magaviseletedért - mondták nekem.
- Ugyanolyan pszichopata, mint te. Nem kell magyányosnak lenned - mondták nekem.
Ezek a Regeneráció talpnyalói.

2.

Egy pillanatra elvesztem a fókuszt,
A puskák
klikk
klikk
klikk.
Minden pillanat feszül.
- Ha valaki bántani merészeli, azt saját kezűleg lövöm le! - mordul Warner.

Régen olvastam már ezt a könyvet, elég régen ahhoz, hogy most azt mondhassam: tanácstalan vagyok.
De először fektessük le az alapokat.
A főszereplőnk Juliette. Nem érinthetik meg, ő sem érinthet meg senkit, mert már egy ideje nem zuhanyozott az érintése halálos. Történt már ilyesmi.
Aztán ott van Adam és Warner.
A jó és a rossz.
Mégis, mintha mind a ketten
jók lennének,
legbelül.
És a szeretet, amit a lány iránt éreznek,
határtalan,
és visszafoghatatlan,
kitől mi.
De egy biztos:
nem lehet mind a kettejüké a lány.

Olvastam már olyan könyvet, amiben a csaj be van zárva (Hervadás), így tudtam, hogy mi lesz a vége, de az meglepetést okozott, hogy még csak nem is a végén van.

A történet tulajdonképpen arról szól, hogy Warner kihozatja Juliettet a cellájából, mert fel akarja őt használni fegyverként, de történnek a dolgok, egyetlen unalmas perc sincsen.

/Részlet a könyvből/

- Tényleg együtt lehetünk - mondja; a hallgatásom nem zavarja. Közel húz magához, túl közel. Ötszáz réteg félelem fagy rám. Megdermeszt a bánat, a nemhiszemeleztnemhiszemel.
[...]
- Azt akarom, hogy engem válassz! - mondja. - Azt akarom, hogy azt választod, hogy velem vagy. Azt akarom, hogy akard ezt...
[...]
Ajka túl közel ér.
- De szeretlek.
- Nem. Maga nem szeret engem.
Behunyja a szemét. Homlokát a homlokomhoz támasztja.
- Fogalmad sincs, milyen hatással vagy rám.
- Gyűlölöm magát.
[...]
- Jó leszek hozzád - súgja. - Nagyon jó leszek hozzád, Juliette. Megígérem.
Remélem, nem látszik, hogy remegek.
És megcsókol. Mohón. Hevesen. Mintha belém akarna hatolni, felnyitni a testemet és megízlelni.
[...]
Arcomat a kezébe veszi, és ezúttal nem felejtek el színlelni. Közelebb vonom magamhoz, megmarkolom a zubbonyát, és teljes erőből csókolom; ujjaimmal már az első gombot igyekszem átbújtatni az anyagon. Megragadja a csípőmet, és két kézzel indul felfedezőútra testemen. Borsmenta íze van, illata gardénia. Karja szorosan ölel, ajka lány, szinte édes a bőrömön. Delejes feszültség van közöttünk, amire nem számítottam.
Szédülök.
Ajka a nyakamon, a bőrömet ízleli, kóstol, és fegyelmezni kényszerülök a gondolataimat.
[...]
A gombjáért nyúlok.
Szükségtelenül felbiztattam.
Warner a derekamnál fogva felemel, a falhoz nyom, keze a fenekemre simul, lábamat szétfeszítve combom közé nyomul.
[...]
Ajka az ajkamon, keze az ingem alatt, és zihál, és egyre szorosabban ölel, és én kétségbeesetten szinte feltépem a zubbonyt.

/Részlet vége/

Mikor ezt a részt olvastam, tudtam, hogy mi a helyes. Tudtam, hogy csak egy választásom lehet.
Team Warner.
Csak az a ribanc nem így gondolja.

/Részlet a könyvből/

Pislogok.
Hogy vagyok? Nem tudom.
Álmodtam-e? Nem hiszem.
Tudom-e, hol vagyok? Nem.
Biztonságban érzem-e magam? Nem tudom.
Emlékszem-e mi történt? Igen.
Mennyi idős vagyok? Tizenhét.
Milyen színű a szemem? Nem tudom.

/Részlet vége/


Borító: förtelmes, a külföldi borító viszont fantasztikus
Kedvenc karakter: Juliette (?), Warner, Kenjii, Adam, Adam öccse
Legutáltabb karakter: Wintson
Amit imádtam: a W+J, az A+J, és a J+K+A jelenetek! :3
Amit utáltam: szerintem az, hogy Juliette... na, mindegy, a fentebb olvasható részlet vége... Ja, és talán még azt, hogy a Gabo nem hozza a folytatást
Érzéki mérce: ez a könyv... azt hiszem szerelmes lettem az összes szereplőjébe
Értékelés: mindenkinek el kellene olvasnia ezt a könyvet

2014. április 29., kedd

Garcia & Stohl: Lenyűgöző teremtmények

Szerző: Kami Garcia & Margareth Stohl
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2010
Fordította: Neset Adrienn
Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 548
Sorozat: Beautiful ... (?)
A mű eredeti címe: Beautiful Creatures
Fülszöveg:
Gatlin megyében ritkán érték meglepetések az embert. Legalábbis azt hittem. Kiderült, nagyobbat nem is tévedhettem volna. 
Volt egy átok. Volt egy lány. És a végén... Ott volt egy sírgödör. 
Lena Duchannes-hoz fogható lányt még nem láttak Gatlin városában. A középiskola új diákja mindent megtesz azért, hogy különleges képességeit és a családját sújtó évszázados átkot eltitkolja a városka vaskalapos polgárai és diáktársai előtt. Azonban az elfeledett Dél vadon burjánzó kertjeiben, borongós mocsaraiban és romos temetőiben nincs az a titok, ami örökre titok maradhatna. Ethan Wate számolja a napokat az érettségiig. Azon a napon nem csak a középiskolának, de Gatlinnek is búcsút akar mondani. Hónapok óta egy gyönyörű lány kísért az álmaiban. Amikor Lena beköltözik a város legrégebbi, egyben leghírhedtebb ültetvényére, Ethan megmagyarázhatatlan vonzódást érez iránta. Elszántan kutatni kezdi a kettejük közötti titokzatos kapcsolat eredetét. 
Azt hiszed, ritkán érnek meglepetések?
Egy titok mindent megváltoztathat.

1.

- Ethan, ne haragudj! - Egészen halk volt a hangja.
De az enyém nem. Minél inkább próbálta megkerülni a kérdéseimet, annál dühösebb lettem. - Nem akarom, hogy bocsánatot kérj! Azt akarom, hogy mondd el, mi történik!
- Kivel? Mivel?
- A nagybátyáddal és a hülye házával, hogy napok alatt átdekorálta! A kaja, ami megjelenik az asztalon, aztán eltűnik! Meg az a dolog a határokkal, meg azzal, hogy téged meg kell védeni! Van elég téma, válasz!
Megrázta a fejét. - Nem beszélhetek róla. Amúgy sem értenéd.

2.

Megremegett a gyomrom. Énem egyik része fel akart rohanni a lépcsőn, bezárkózni és az ágy alá bújni. A másik részem, a nagyobbik rész viszont maradni akart. Mert hát nem tudtam én ezt valahol legbelül? Persze nem azt tudtam, hogy Lena micsoda, csak azt, hogy van benne valami, valami, ami több a zörgő nyakláncánál és a kitaposott fekete tornacipőnél. Mit várok attól, aki képes záport fakasztani? Aki úgy beszélget velem, hogy nincsen a közelemben?Aki megmutatja a felhőknek, hogy merre szálljanak? Aki a ház előtt állva kinyitja az ablaktábláimat?

Kezdjünk is neki! Megpróbálom úgy megírni ezt az ajánlót, hogy semmi "poént" ne lőjjek le,- de elnézést kérek ha ez mégis megtörténne.
A főszereplőnk Ethan, - érdekes volt lány létemre egy fiú szemszögéből olvasni - aki egy teljesen átlagos srácnak hiszi magát, egy teljesen átlagos városban.
Természetesen aki azt hiszi magáról, hogy teljesen átlagos.. hát, na pont ő lesz az, aki nem átlagos.
Nagyon tetszett, hogy nem a jól megszokott "áá.. itt van pár vámpír.. itt meg ilyen varázslók, akik ki tudja miért, de tudnak varázsolni" módon fogták a könyvet, hanem megpróbáltak egy új világot, új "fajokat" létrehozni. Itt a lenyűgöző, természetfeletti lények mások, mint amelyeket megszokhattunk.
Magyarázatnak szolgáló múlt-beli jeleneteket is találhatunk, családfákat, leveleket, egyéb minden féle kiegészítőt, ami csak még izgalmasabbá teszi a könyvet! Nagyon tartalmas ám.
Lena Duchannes egy titokzatos, kicsit antiszociális emósnak tűnő lány lehet első ránézésre, ezért a jól összeszokott, mindenki ismer mindenkit város lakói rögtön elítélték. Pedig valójában csak a titka megőrzése miatt tartózkodó, valójában kedves jellemmel bíró lány, akinek az élete közel sem átlagos.
Ethan Wate jellemét nagyon kedvelem. Kicsit meg tudom érteni, és örülök, hogy végre egy olyan fiúról is olvashatok, aki egyáltalán könyvet mer venni a kezébe.

/Részlet a könyvből/

Kevésbé ismert adat rólam: állandóan olvasok. Egyedül a könyvek tudnak kiszakítani Gatlinből, még ha csak átmeneti időre is. Van egy térkép a falamon, amelyen bejelölök minden olyan helyet, ahová az olvasmányaim alapján szeretnék eljutni.

/Részlet vége/

Főszereplőnk alig várja, hogy kitörhessen Gatlinból, a szerinte rém unalmas kis városból. Viszont.. minden változik, hisz a sors kereke folyamatosan forog. Nem tudhatjuk, hogy amit ma eldöntöttünk, holnap nem másítjuk-e meg. Így vannak ezzel szereplőink is.
Wesley Jefferson Lincoln (olyan jól hangzik kimondani ezt a hosszú, teljes nevét!) szintén egyik kedvenc szereplőm. Ő amolyan mókás, életre való srác, ahhoz képest, hogy anyja milyen.. Nem mellesleg Ethan legjobb barátja, így ő is belekeveredik a dolgokba, nem is kicsit.
A könyvben végigkövethetjük, amint egy titokra fény derül, amint egy szerelem virága kibontakozik.. És amint az átlagosból átlag feletti lesz.
Bármi megtörténhet, készülj fel! 

Film is készült belőle, bár erről nem mondanék olyan sokat. Akármilyen sorrendben is nézzük, ha először a könyvet, majd a filmet, vagy fordítva.. A filmet szerintem elrontották. Jobbat is kihozhattak volna belőle.
Igazán adhattak volna a szereplőkre! Már nem azért, de egy kis alkatút.. (khm, más szóval alacsony embert.) betenni egy magas srác szerepére?! Milyen dolog ez? Persze, mindenkinek más ízlése van.
Azért szép lett, ezt a kis hibát, - plusz azt, hogy rengeteg részt kifarigcsáltak belőle - leszámítva.

Zoey barátnőm kezdte el először olvasni, az ő kezében pillantottam meg először a könyvet. "Első pillantásra szerelem volt" ez. Rögtön bele is olvastam. Nos, nem sokkal később már meg is kaptam, ki is olvastam, bátran tudom ajánlani. A sorozat öt részes, viszont eddig még csak három jelent meg magyarországon. Zoey nagyon rég olvasta a könyvet, ezért hagyta inkább rám az kritikát, de a neve azért van ott, mert ő is ajánlja. :)

Kami Garcia csakúgy, mint Amma, nagyon babonás, és mint minden tiszteletre méltó déli háziasszony, maga készíti a süteményeit, és sohasem vesz mélyhűtött réteslapot. Vannak rokonai az AAFL-ben, de még nem vett részt egy újrajátszáson sem. Kami a George Washington Egyetem hallgatója volt, és tanári diplomát szerzett. Tanárként dolgozik, szakterülete az olvasás tudománya.. Kisgyerekek és tinédzserek számára szervez olvasóköröket.






Margareth Stohl nagyon hasonlít Lenához, őt is az írás mentette meg a nagyobb zűröktől tizenöt éves kora óta. Sok népszerű videójűáték tervezője, két kutyája is a kedvenc karakterei után kapta a nevét : Zelda és Kirby. Margaret az Amherst és a Yale egyetemeken kötelezte el magát az amerikai irodalom mellett, mesterfokozatát angolból szerezte a Stanfordon. Kreatív írást Norwichben, az East Anglia Egyetemen tanult Georg Macbeth költőtől.
Ha érdekel az oldaluk, kattints a képre! 
                            
Borító: titokzatos, imádom, bár a filmes nem olyan jó, én mindig lehúztam.. higgyétek el, élőben sokkal szebb mint képen
Kedvenc karakter: Ethan, Link(oln), Amma (öö.. a finom almás piték kiérdemelték ezt a helyet..) , Marian, Boo Radley
Legutáltabb karakter: Serafine, Ridley (közömbös......nem tudom hova tenni a jellemét..) Huntig, 
Amit imádtam: az a titokzatosság, az a könnyed humor a komor helyzetekbe csempészve.. miközben olvasol, nem unatkozhatsz, csak mész tovább még még és még..
Érdekesek Lena képességei, Link poénjai..imádom, ahogyan Lena és Ethan kommunikálni tudnak.. imádom a könyv varázsát, a családfákat böngészni, a múltba visszatérni, megérteni, mi miért van..
Amit utáltam: Ethan és Lena nem lehetnek együtt?! Ahh, ez a sors olyan nagyon kicseszett velük.. ámbár lesz itt még valami.. + volt olyan hely, ahol azt a bla-bla szöveget (tudjátok, olyan se vége se eleje, két párpeszéd közt) elhanyagolhatták volna.. de ezen kívül imádtam. 
Érzéki mérce: csókok, szerelem, tiltott szerelem, mégis szerelem? Barátság, "sötét" oldal, "fényes", avagy "jó" oldal.. kalandok, dráma, sors, élet, bonyolult fantasy, misztikus történet..
Értékelés:





2014. április 9., szerda

Jandy Nelson: Az ég a földig ér

Szerző: Jandy Nelson
Kiadó: Móra könyvkiadó - LOL sorozat
Kiadás éve: 2014
Fordította: Todero Anna
Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 349
Sorozat: -
A mű eredeti címe: The Sky is Everywhere
Fülszöveg:
Kár, hogy a szerelemhez nem jár időzítő szerkezet, mint a bombákhoz. 
Legalábbis Lennie szerint. A tizenhét éves lány nemrég vesztette el imádott nővérét, és semmire sem vágyik kevésbé, mint hogy egyszerre két fiú is feldúlja addigi békés, eseménytelen (mondjuk ki: unalmas) életét. Mégis ez történik. Lennie-t a közös veszteség egyre közelebb sodorja Bailey vőlegényéhez, de közben felbukkan Joe, ez a fantasztikus, szenvedélyes srác, akinek a gitárjátéka virtuóz, az életöröme ragadós, és akinek minden egyes csókjától mintha felrobbanna a világ... 
Az egyik fiú emlékezni segít, a másik felejteni. De szabad-e egyáltalán boldognak, szerelmesnek lennie, amikor épp gyászol?





// Részlet a könyvből //
Jandy Nelson

A halála napjának reggelén
Bailey úgy ébresztett,
hogy a fülembe nyomta az ujját.
Utáltam ezt.
Akkor nekiállt felpróbálni a blúzait, és megkérdezte:
Szerinted melyik a jobb, a zöld vagy a kék?
A kék.
Ide se néztél, Lennie.
Jó, akkor a zöld. Nekem aztán tök mindegy...
Aztán megfordultam, és újra elaludtam.
Csak később derült ki,
hogy a kéket vette fel,
és hogy ekkor beszéltem vele utoljára.

// Részlet vége //

Ez a könyv eléggé meghatározó élmény. Annyi mindent csinál. Segít. Tanít. Biztat.
A. VILÁG. NEM. BIZTONSÁGOS.
HELY.
A könyvből
Segít azon, hogy túltedd magad a gyászon (erre nekem is szükségem volt mostanság, szóval, ha hasonló problémátok akadna kapjátok fel ezt a könyvet, azzal se foglalkozzatok, hogy már egyszer elolvastátok, mert ebben a könyvben annyi tanulság van, és annyi segítség, hogy az hihetetlen).
Megtanít arra, hogy hogyan kell szeretni (ha esetleg kétségbe lennél esve, vagy csak egy mindent túlélő szerelemre lenne szükséged, árulásra és lebukásra, akkor itt van, olvass!).
Biztat az életre és arra, hogy kiadd magadból az érzéseidet (Lennie nagy zene rajongó, valamint költészet rajongó, így hát az érzéseit versekben írja le, amiket szerteszór a világban).

Bárcsak felkelne a földről az
árnyékom, és mellettem sétálna.

A könyvből.
Számomra nagy rejtély volt, hogy a könyv fent, valamint a bal oldalon látható képhez hasonlító lapjain (szóval azokon a lapokon, amiken Lennie versei és érzései vannak), miért vannak odaírva zárójelben, hogy min van, és hol találták meg, ez pedig a könyv végéig rejtély is maradt a számomra, ott azonban hatalmas meglepetést okozott, pedig volt is rá utalás, de ettől mosolyognom kellett.
Ha van olyan könyv, amint sírni lehet, ez az, és habár én nem sírtam, mert nem vagyok az a típus, amint visszagondolok rá könnyek gyűlnek a szemembe.
Nem igazán bírom az olyan könyveket, amik a számba akarnak rágni valami okosságot, de ennél a könyvnél, ez az egész, mintha nem is számított volna, egyszerűen fantasztikus reakciókat váltott ki belőlem, még március közepén olvastam, de még mindig extázisban vagyok miatta.
Ennek a könyvnek mindössze egy, nagyon fontos üzenete van: Legyél erős!
A külföldi könyv, egyik lapja.
Fordítás: A. VILÁG. NEM.
BIZTONSÁGOS. HELY.

Sokan említették, hogy ez nem lett egy LOL-hű könyv, de szerintem az lett. Végül is mennyire röhejes már, hogy vonzódsz a halott nővéred vőlegényéhez, közben ott van a suli egyik legjobb pasiba, aki pedig halálosan bele vagy habarodva, ráadásul eléggé LOL jelenetek voltak, mert - csak úgy szólok - a LOL nem csak azt jelenti, hogy "jaj, de vicces, hahaha!", hanem azt is, hogy "ez de ciki!!", szóval nekem megfelelt az előző három LOL-könyvhöz. Jó, talán kicsit súlyosabb volt a mondandója és a tartalma, de szerintem ez a könyv pozitív oldalára írható.

// Részlet a könyvből //

- Hiányzol - mondom a nővéremnek -, gyűlölöm, hogy ennyire fogsz hiányozni.

// Részlet vége //


A külföldi könyvből.
Amikor vele vagyok, van valaki mellettem
a gyászházban, valaki, aki úgy ismeri az
alaprajzát, mint én, aki egyik bánatteli
szobából a másikba sétál velem, és ettől
az egész szélből és ürességből rakott
kusza építmény kevésbé ijesztő,
kevésbé magányos, mint azelőtt.
Az alaptörténet ugyebár az, hogy Lennie nővére, Bailey (ejtsd: Béli) egy színjátszó próbán, szívrohamban meghal, így az amúgy is csonka családból még egy tag távozik. Lennie a nagymamájával és a bácsikájával él, Dagival, mivel az anyukájuk elment, már nagyon-nagyon régen, mert meg volt benne az utazógén. Ezért Lennie sosem neheztelt rá, mert nem ismerte őt, csak egy fantom-anya volt, aki nem beszélt, csak hallgatott. Lennie zenél, klarinétos, így ismerkedik meg Joe-val, a gitárossal, aki azonban sok más hangszeren is tud játszani. Aztán egymásba szeretnek, csakhogy ott van Toby, Bailey barátja, akiről sok minden kiderül.
Viszont annyi titok van még - Bailey miért kereste az anyujukat, a nagyi miért érez bűntudat, miért csak a zöld, miért Fél-Anyu?
De egyik titok sem maradhat titok, ebben a könyvben mindenre fény derül.

// Részlet a könyvből //

Hozzád tartozom.
Tiéd a szívem.
Hallom a lelked a zenében.

// Részlet vége //


A külföldi könyv egyik lapja.
A nővérem gondolatainak építménye
kísértetház lett. Puszta levegőből
rakott lépcsőn zuhanok le.
(Az előző kettővel együtt, ez is
a lent látható változatból van,
amit a kék oldalból lehet kitalálni!)
Lennie-nek meg kell tanulnia, hogy az emberek érzéseivel nem lehet játszadozni, és, hogy mindennek van következménye.

// Részlet a könyvből //

Úgy mondod el a történetedet, ahogy csak kedved tartja.
Ez a te szólód.

// Részlet vége //

A könyv másik fontos mondandója az, hogy mi irányítjuk az életünket, és ha mi követünk el hibát, akkor nekünk kell vállalnunk érte a felelősséget.

// Részlet a könyvből //

NEM TUDOM ELLÖKNI A SÖTÉTSÉGET AZ UTAMBÓL

// Részlet vége //

Lennie kénytelen megtanulni élni a tudattal, hogy a nővére nincs többé.
Mert egy dolog létezik, amit sosem felejtesz el.
A szeretet.

Bárcsak felkelne a földről az árnyékom,
és mellettem sétálna.
// Részlet a könyvből //

Bailey, jobban szereted a nagyit, mint engem?
Nem.
És Dagi bácsit?
Nem.
Hát Tobyt?
Fogd már fel, Lennie, hogy senkit se szeretek jobban nálad.
Én sem nálad.
Akkor ezt megbeszéltük.
Ugye sosem fogsz úgy eltűnni, mint anyu?
Soha.
Megígéred?
Úristen, hányszor kell még elmondanom?
Sosem fogok úgy eltűnni, mint anyu. De most már aludj.

// Részlet vége //


Ilyen a gerince.... ♥
Amúgy a háttérben felvillan a Hunger games-trlógia,
ott a fekete, a piros, és a kék, középen, látjátok? :)


Borító: van egy olyan eredeti verzió, amit én imádok, örömmel venném a kezembe, ráadásul színesek benne a képek!!! ♥♥♥♥
Kedvenc karakter: Lennie alia John Lennon :D, Joe, Lennie nagyija, Dagi, Sarah, Toby
Legutáltabb karakter: senki
Amit imádtam: Lennie-Joe jelenetek, az érzések, a szenvedés, mindent
Amit utáltam: Lennie és Bailey vőlegénye jelentek...
Érzéki mérce: csók, és egyéb dolgok... (de 12-es korhatárral)
Értékelés: ez a könyv túlteng az érzelmekben, most nem a szerelemről beszélek, vagyis inkább nem csak arról, hanem a gyászról, a tanácstalanságról és az egyéb ehhez hasonló dolgokról, amiken átmennek





2014. április 4., péntek

Jennifer L. Armentrout: Obszidián

Szerző: Jennifer L. Armentrout
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2013
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 373
Sorozat: Luxen sorozat
A mű eredeti címe: Obsidian
Fülszöveg:
Az újrakezdés szívás. 
Amikor - éppen az utolsó középiskolai évem előtt - Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült. 
Aztán a srác megszólalt. 
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt - akkor valami történt. Valami váratlan. 
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem. 
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam. 
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam...


Mások véleménye:

"Imádtam az Obszidiánt! Készülj fel, hogy le sem teszed majd, úgy fogod falni a sorokat rögtön belezúgsz Daemondbe, és azonnal akarod a második kötetet!"
Deborah Coke bestseller szerző

forrás: refractedlightreviews.com
A fülszöveg kalandokat ígérő, vágyakat szított fel bennem, éreztem, megláttam és vonzott, tudtam, hogy nekem erre a könyvre szükségem van, és amikor elolvastam a számtalan jó kritikát itt-ott, biztos lettem benne, hogy el kell olvasnom.

Aztán, amikor a kezembe fogtam a könyvet, és láttam, hogy a borítón lévő srác szeme csillog, elhallgattam, és tudtam, hogy semmi más nem érdekel, csak ez, még az Örökké határa sem, semmi más, szóval ez mondhatni, afféle "első látásra szerelem" volt.
Daemon (furcsa név, szexi srác, hm... :D), iszonyúan aranyos, egyszerűen, olyan beszólásaik vannak, Katy-vel folyamatosan, megállás nélkül marják egymást, és ettől annyira dinamikus párost alkotnak, hogy majd' felrobbannak. Daemo szexi, vonzó, olykor-olykor aranyos, de mindig földöntúli. Mindig különleges, más, több. És ettől valamiért annyira, de annyira vonzó lett, nem is tudom, Jennifer képes volt elérni, hogy egy fény-lényt is vonzónak tartsunk, mi, nagy Obszidián rajongók.
Katy tökös csaj, és ezt az elejétől kezdve megmutatta, habár Daemon kicsit megváltoztatta, végül is a bunkó, tuskó, faszfejek kin ne hoznának létre egy röpke változást? Annyi szerencse volt, hogy Katy visszatért önmagához, így Daemon szeretheti tovább. Katy kedves, az anyukája is az, és nekem felettébb bejött a Dee-vel kötött barátsága, az örömteli pillanatok, de az összes kínos, negatív és ciki élmény is tetszett, például amikor szóba jött Daemon és az, hogy hogyan néz Katy-re (♥).
OBSZIDIÁN
forrás: hu.wikipédia.org
Sok olyan híresztelés volt, hogy hasonlít a Twilightra, amit én itt és most hivatalosan is... megcáfolok/megcáfolnék. Igen, a vége felé már annyira beleültették a többi könyves bloggerek a gondolatot a fejembe, hogy nem tudtam tőle megszabadulni, hiába akartam, és a vége felé, gyakran vissza-vissza merengve, rá kellett döbbennem, hogy valóban voltak efféle dolgok, de szerintem, amúgy nekem fel sem tűnt volna - de lehet, hogy csak azért nem, mert én nem vagyok akkora Twilight-fan, mint mások, pedig én is szeretem, meg olvastam is (az első kötetet, de itt a második meg a harmadik is :3), csak valahogy én nem a hibát kerestem a könyvben.
Tetszett, hogy Katy könyves blogot vezet, ebben rengeteg lehetőség rejlett, az egyikről még én is hallottam, de ezek csak híresztelések, úgyhogy már magamhoz is vettem a második kötetet, az első két fejezet már meg is volt, és akkor... show time!

Az Obszidián végén található három fejezet Daemon szemszögéből - az első fejezet, a nyolcadik fejezet és a huszonnyolcadik fejezet -, amiket én imádtam, össz-vissz annyi bajom volt vele, hogy Daemon ugyanazokat a szavakat használta a leírásban, mint Katy, de én AZ EGÉSZ KÖNYVET ÚGY IMÁDOM AHOGY VAN! Wáááááááááááááááááááá!

!!!!Bekapcsolódik a Daemon-rajongó mód!!!!:
Annyira cuki, annyira aranyos, annyira szexi, annyira pimasz, annyira szeretem, annyira, annyira, annyira... ♥♥♥
Kikapcs.

Most pedig mutatnék pár részletet, ha eddig nem győztelek volna meg titeket.

// Részlet a könyvből //

- Katy?
- Azt hiszen, nem is akart megcsókolni - böktem ki végül.
- Micsoda? Megbotlott, és ráesett a szádra? Ilyesmi gyakran megtörténik, persze.
Ezen kuncogtam egy sort.
- Nem, csak utána dühösnek tűnt. Dühös volt.
- Miért, elharaptad a nyelvét, vagy mi? - Lesa homlok ráncolva hátrasimította a haját. - Kell, hogy legyen oka, ha utána mérges lett.
[...]
- Nem tudom. Úgy értem, nem beszéltük meg. Szó szerint rögtön utána elrohant, és azóta se csinál mást, csak bökdös a tollával.
- Alighanem azért, mert valami mással szeretne bökdösni - vágta rá Lesa szárazon.

forrás: three-points-of-view.blogspot.com
// Részlet vége //

// Részlet a könyvből //

- Nem utálsz?
Lepillantott saját, még mindig kinyújtott kezére.
- Nem utállak, Kat.
- És ezért nem akartad, hogy Dee barátja legyek? Mert hátha rájövök az igazságra?
- Ezért, és azért, mert ember vagy. Az emberek gyengék. Nem jár velük más, mint baj.
Összeszűkült a szemem.
- Nem vagyunk gyengék. Ráadásul ez a mi bolygónk. Mi lenne, ha mutatnál egy kis tiszteletet, haver?

// Részlet vége //

A főbb szereplők Daemon, Katy, és Daemon húga, Dee, de ott van Katy két ember barátnője, Lisa, és... valami C betűs, hú, gyerekek, nem maradt meg benne az a csaj. Mindeeegy. (A második részben olvastam: Carissa)
Ha ezután sem gondoljátok úgy, hogy nektek kell ez a könyv... én már nem tehetek semmit.

(Apró betűs megjegyzés: csak azért nem veséztem ki a történetet, mert akkor mindent kifecsegtem volna, és az nem lett volna jó, mert ennél a könyvnél jobb, ha nem tudsz semmit, mielőtt a dolog megtörténne - most az egyszer kedveld a meglepetéseket.)

Borító: isteni és eredeti, imádom! :3
Kedvenc karakter: DAEMON!!, Katy, Dee, Adam, Lesa, Carissa
Legutáltabb karakter: Simon, Baruck, és testvérei, Ash, Andrew
Amit imádtam: Daemon mindent, gyerekek, mindent
Amit utáltam: na, ilyen nem volt :D , talán a spoiler fülszöveg, de azzal sem volt nagyobb bajom
Érzéki mérce: szívszaggató, heves csókok, érintések, csak úgy sipongsz és csapkodsz, mint állat
Értékelés: ez a könyv meghatározó élmény volt, megy a kedvencekhez


2014. március 15., szombat

Philip Pullman : Északi fény

Szerző: Philip Pullman
Kiadó: MKK-Sunbook
Kiadás éve: 2002
Fordította: Borbás Mária
Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 330
Sorozat: Az úr sötét anyaga Trilógia - I.
A mű eredeti címe: The Golden Compasses


Fülszöveg:

Lyra Belacqua kalandvágyó, fékezhetetlen kislány.
 Miután a szülei meghalnak, nagybátyja a Jordan-kollégium tudósainak gondjaira bízza. Lyra a kollégium Mesterétől titokzatos tárgyat kap, az aletiométert, s ezzel kezdetét veszi egy rendkívüli utazás, mely a messzi északra vezet, ahol boszorkányok és harcos jegesmedvék vívják csatáikat.
 Lyra küldetése nem pusztán a saját világára jár mérhetetlen következményekkel, de olyan párhuzamos világok sorsát is meghatározza, melynek létezéséről nem is tudunk ..








Aletiométer, más világok, - dimenziók? - daimónok, páncélos medvék, boszorkányok.. Sok más varázslatosnál varázslatosabb lény, illetve tárgy. E könyv egy új világot teremtett, olyat, amire nem is gondolnánk. Mindenre van válasz, véletlenül semmi sem történhet. Lyra, a főhősünk jelleme gyerek létére elég erős. Sok mindenbe bele üti a dolgát, hol túl sokat mond, hol túl keveset.. De végtére is fontos feladatot szánt neki a sors, amiben hűséges daimonja, Pantalaimon végig segíti. Mik azok a daimonok? Lyra világában az emberek lelke egy állat, mely gyermek korukban képes változtatni az alakját, csak a felnőttek daimonja állapodik meg alakban. Beszélni is tudnak-, sosem hagyhatják magukra gazdájukat, hisz egy ember mit ér a lelke nélkül? És egy lélek mit ér az ember nélkül?
Philip Pullman
Lyra egy nap csak játékból bemerészkedik egy szobába, ahová nem sokkal az ő megérkezése után két másik ember, a Mester, és még valaki is belép. Lyra a szekrénybe bújik el. Itt kezdődik izgalmas története. Ez a jelenet döntő fontosságú volt, mármint a következményeit tekintve.
Aztán ott van a Por. Senki ne gondoljon rosszra (bár bevallom én először arra gondoltam.. xD) nem drogoznak a történetben, vagy ilyesmi, csak van egy mágikus Por, ami Lyrát nagyon érdekli, és valójában az egész világ sorsára kihat. Érdekes dolog ám, megéri kivárni míg megtudjuk, mi is az.
Lyra szüleiről is érdekes dolgokat tudhatunk meg, fordulatos, néhol unalmas (sok-sok risa) de ha oda tesszük magunkat, ki lehet bírni azokat a részeket, és meg éri kibírni. Mivel ez egy trilógia, három részes. Nem is árulkodom többet, inkább olvassátok el ti magatok!



A könyvből film is készült, amit.. közömbösnek mondanék. Se nem rossz, se nem jó. Jobbat is ki hozhattak volna belőle, minden olyan gyorsan történik. A könyvben részletesebben megmagyarázzák a dolgokat. (jó, megjegyezném, kapott egy Oscar-díjat..)
De attól még megnézhetitek, mert az animációját remekül megcsinálták, no meg a nehéz dolgot, - hogy végül is ez egy másik világ - szintén egész jól megoldották.
Aki pedig először a filmet látta és emiatt elment a kedve a könyvtől.. Változtassa meg a véleményét, adjon még egy esélyt a könyvnek.









Borító: esetében a filmes borító jobban tetszik, mint ez a letisztult itt, bal oldalt. 
Kedvenc karakter: Lyra, Pantalaimon, Iorek (páncélos jegesmedve)
Legutáltabb karakter: Mrs.Coulter
Amit imádtam: az, hogy Északon játszódik,- és azt hiszem, valahol Alaszka környékén is vannak jelenetek; a daimonokat; az aletiométert; a különböző világokat 
Amit utáltam: Mrs.Coulter arany majom daimonját, a tatárokat, azt, amit műveltek a gyerekekkel a Kutató állomáson
Érzéki mérce: háát.. hiányzott belőle a szerelem..
Értékelés: de azért..